Beszámoló a Lean Tagozat 2010. május 20-ai interaktív workshopjáról

Kedves Olvasó! Vajon elgondolkodott-e azon, hogy cége logisztikai folyamata mennyire folyamatos? Vagy ha ezt túl elméleti kérdésnek tekinti, akkor például egy szállítmány a raktárba történő beérkezése és a megfelelő tárhelyre történő elhelyezése igen egyszerű folyamata során hányszor kell megállnia egy-egy raklapnak és várakozni a következő lépésre? Hogy ezt miért is kérdezem? A válaszom egyszerű: a folyamatosság hiánya a legnagyobb oka veszteségeknek a lean menedzsment megközelítése szerint.

Az E-CON Group által vezetett interaktív workshop résztvevői az előzőekben említett folyamatosság hiányával ismerkedtek meg az első percekben egy szimuláció segítségével a raktári beérkezés és betárolás folyamata során. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a résztvevők közül többen dolgoznak olyan folyamatban, ahol bizony nincs folyamatosság. Ennek pedig az a következménye, hogy a folyamatban veszteségek keletkeznek, úgymint:

• selejt,
• készlet,
• túltermelés,
• mozgás,
• szállítás,
• várakozás,
• felesleges műveletek,
• sérülések,

azaz a 7+1 veszteség.

A szimuláció befejezése után a résztvevők értékelték a „hagyományos” raktári beérkezési és betárolási folyamatot és olyan veszteségeket azonosítottak, mint például:

• az iroda, ahol a címkéket készítették túl messze volt (mozgás!)
• a raklapokat többször le kellett rakni, majd újra felvenni addig, míg a végleges tárhelyére nem került (szállítás!)
• nem volt kijelölt útvonala a targoncáknak, így sokszor kerülgették egymást (mozgás!)
• a kamionok várakoztak a lerakásra (várakozás!).

A workshop-on ezután a résztvevők rövid áttekintést kaptak a lean menedzsment alapjairól és alapelveiről. Emellett olyan lean menedzsment módszerekkel ismertették meg a résztvevőket, amelyek hasznosak lehetnek a raktári folyamatok fejlesztése, tökéletesítése során, úgymint:

• 6S (pl. szortírozás, rendrakás, fix lokációk)
• Poka-yoke (pl. áruazonosítás, súlymérés)
• Standardizáció (pl. vizuális folyamatdokumentáció, térképek)
• SMED (pl. műszakátadás, előkészület)
• Vezetői feladatkörök lehatárolása (pl. nem biztos, hogy a legjobb raktárosból lesz a legjobb raktárvezető!)

Az elmélet után újra a gyakorlat következett. A résztvevőknek az előző folyamatot azonos kiinduló paraméterek mellett javítaniuk kellett a lean elvek mentén. Az eredmény nem maradt el. Az új szimuláció során – bár a két csapat eltérő megoldással – jelentős javulást ért el, azaz a folyamatban egyre kevesebb volt a várakozás, folyamatosság nagymértékben javult és emellett a beérkező szállítmányok beérkeztetése és betárolása sokkal kisebb átfutási idővel valósult meg.

Végezetül engedjenek meg egy szubjektív véleményt. A worshop mind módszertanában, mind kivitelezésében kiváló volt. Szeretnék, több ilyen rendezvényen is részt venni.  Köszönöm a szervezőknek!

Horváth Annamária

Horváth Annamária a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének Ph.D. hallgatója és az MLBKT Tanúsított logisztikai szakértője. Pályafutása során foglalkozott:

• Logisztikai és teremelésmenedzsment oktatással, szervezésével
• Menedzsment tanácsadással,
• Fuvarszervezéssel és raktárgazdálkodással a gyógyszeriparban.